Munkamenetek és előzmények
Ezen az oldalon
A lecke frissítve: 2026. november 2. a Work with the CLI alapján: a munkamenetek tényleges helye (
~/.vibe/logs/session/), a--resumeválasztó, valamint a/resume,/branchés/rewindparancsok. Forrás: Continue or resume sessions.
Mit tartalmaz egy munkamenet?
Minden egyes vibe indításkor egy új munkamenet kezdődik. A rendszer rögzíti a teljes párbeszédet: az üzeneteidet, az ügynök válaszait, a végrehajtott parancsokat, az olvasott fájlokat és az alkalmazott módosításokat. Ez a mentés automatikusan és folyamatosan történik a ~/.vibe/ könyvtárban. Nem kell külön parancsot futtatnod a mentés elindításához; a beszélgetés minden egyes fordulata mentésre kerül, ahogy történik.
A gyakorlati előny akkor mutatkozik meg igazán, amikor véletlenül bezárod a terminált, vagy egyszerűen befejezed a napi munkát.
Folytatás ott, ahol abbahagytad
A leggyakoribb forgatókönyv a --continue használata:
vibe --continue
Vagy a rövidített változat:
vibe -c
A Vibe betölti az utolsó munkamenetet abból a terminálból az aktuális könyvtárban (vagy ha ez nem található, a könyvtár legfrissebbjét) annak teljes kontextusával együtt: beszélgetési előzmények, eszközök eredményei és a függő feladatok listája. Az ügynök pontosan ott folytatja, ahol abbahagyta, így nem kell újra elmagyaráznod a projekt állapotát.
Ha több munkamenet is létezik, és egy konkrétot szeretnél célzottan megnyitni, add meg az azonosítóját a --resume kapcsolóval:
vibe --resume abc123def
Minden munkamenetnek van egy egyedi azonosítója (egy részleges azonosító is működik). Azonosító megadása nélkül a vibe --resume parancs megnyit egy választót a könyvtárban található korábbi munkamenetekhez. Egy munkameneten belül a /resume (vagy /continue) ugyanezt a választót nyitja meg, a /branch parancs duplikálja a beszélgetést egy új, folytatható munkamenetbe, a /rewind parancs (vagy az Esc kétszeri megnyomása) pedig visszaugrik egy korábbi üzenethez, hogy onnan indulhass újra. A munkamenetek alapértelmezés szerint a ~/.vibe/logs/session/ könyvtárba mentődnek; ezt a helyet módosíthatod a save_dir beállítással a config.toml fájl [session_logging] szakaszában.
Ez a perzisztencia különösen fontos azoknál az átalakításoknál (refactoring), amelyek több napot vesznek igénybe. Haladsz egy migrációs tervvel, bezárod a terminált, majd másnap reggel a vibe -c parancs visszaállítja az üzenetelőzményeket, az eszközök eredményeit (olvasott fájlok, futtatott parancsok, kódkeresések) és a feladatlistát az aktuális állapottal. Ne feledd: a fájlok állapota a lemezen lévő valóságot tükrözi; ha közben módosítottad a kódot, jelezd ezt az ügynöknek.
Mikor érdemes újraindulni?
A folytatás nem mindig a helyes lépés. Három helyzet indokol új munkamenet indítását: projektet vagy munkakönyvtárat váltasz, olyan feladatra térsz át, amelynek nincs köze az előzőhöz, vagy a felhalmozott kontextus akkora méretűvé vált, hogy lassítja a válaszokat. Ilyen esetekben egyszerűen futtasd a puszta parancsot:
vibe
A --continue vagy --resume kapcsolók nélkül a Vibe szisztematikusan új munkamenetet hoz létre, még akkor is, ha létezik egy közeli előzmény.
A lassulási problémára érdemes odafigyelni, mert ez kumulatív és észrevétlen. Minél tovább fut egy munkamenet, annál nagyobbá válik a kontextus, ami két egyidejű hatást eredményez: a modellnek több tokent kell feldolgoznia váltásonként, ami meghosszabbítja a válaszidőt, és minden kérés tartalmazza ezt az előzményt a számlázható kontextusban, ami növeli a költségeket. Egy három napig nyitva tartott munkamenet tehát többe kerül, mint egy friss munkamenet ugyanazon munka elvégzéséhez.
A terhelés csökkentése könyvtárváltás nélkül
Ha a beszélgetés túl nehézkessé vált, de pontosan ott szeretnél maradni, ahol vagy, a /clear perjel-parancs törli az előzményeket, miközben a munkamenet aktív marad:
/clear
A projekt kontextusa – könyvtárfa, Git állapot – egyszerűen újra beolvasódik a következő üzenetnél, így könnyedén indulhatsz anélkül, hogy elveszítenéd azt, amit a Vibe tud a tárolódról.
Egy kiegészítő fegyelmi szabály, hogy munkatémánként egy-egy munkamenetet nyiss, ahelyett, hogy mindent egyetlen „mindenes“ munkamenetbe zsúfolnál. Tartsd külön a nagyobb projekteket:
# Munkamenet a hitelesítés átalakításához
cd /chemin/projet
vibe "Commençons le refactoring du module d'authentification"
# ... munka ...
# Ctrl+C a kilépéshez
# Másnap folytatás
vibe -c
És használj külön munkamenetet egy közében felmerülő sürgős problémához:
# Külön munkamenet egy sürgős hibajavításhoz
cd /chemin/projet
vibe "Il y a un bug critique en production sur le endpoint /api/orders"
Minden munkamenet megőrzi a saját előzményeit. A éles környezeti hibajavítás nem szennyezi be az átalakítással kapcsolatos gondolatmenetet, és fordítva.
Parancselőzmények és tárolás
A beszélgetési előzmények mellett a Vibe nyilvántartja az interaktív módban begépelt parancsok előzményeit is. Használd a fel és le nyilakat a navigációhoz, pontosan úgy, mint egy szabványos shellben: így visszahívhatsz egy tegnap jól megfogalmazott promptot anélkül, hogy újra be kellene gépelned.
Az adatvédelem szempontjából ne feledd: minden munkamenet-adat helyben marad a ~/.vibe/ könyvtárban. A beszélgetéseid, kódod és parancsaid soha nem kerülnek továbbításra harmadik fél szolgáltatásához tárolás céljából; csak a modellnek küldött kérések haladnak át a Mistral API-n, vagy az általad konfigurált szolgáltatón. Ha az alapértelmezett hely nem megfelelő számodra – például titkosított lemezt vagy dedikált kötetet szeretnél használni –, definiáld újra:
export VIBE_HOME="/chemin/vers/stockage"
Főbb megállapítások
- Minden
vibeindítás új munkamenetet hoz létre, amely automatikusan mentődik - A
vibe -cparancs folytatja az utolsó munkamenetet a teljes kontextussal - A
vibe --resume IDparancs egy adott munkamenetet folytat az azonosítója alapján - A
/clearparancs törli a munkamenet előzményeit, hogy könnyű kontextussal indulhass - Hozz létre tematikus munkameneteket a kontextusok keveredésének elkerülésére
- Minden adat helyben tárolódik a
~/.vibe/könyvtárban