Ugrás a főtartalomra
Magyar— Nyelv kiválasztása
Menü

API-kulcs és környezeti változók

5. lecke 16 közül Frissítve 2026. november 2. Fejlesztő
Ezen az oldalon
  1. Szerezd be a Mistral API-kulcsodat
  2. Három konfigurációs módszer
  3. Prioritási sorrend
  4. API-kulcs biztonsága
  5. Ellenőrizd, hogy a kulcs működik-e
  6. Főbb megállapítások

Lecke frissítve: 2026. november 2. az API-kulcsok és profilok alapján: a telepítés során megadott kulcs a rendszer kulcstárolójába kerül (a ~/.vibe/.env fájl csak tartalék megoldás), alapértelmezetten felajánlja a böngészős bejelentkezést, a /status vagy /whoami parancsok pedig jelzik a használt forrást. Forrás: API keys and profiles.

Szerezd be a Mistral API-kulcsodat

A Vibe használatához szükséged van egy Mistral API-kulcsra. Ez a kulcs hitelesíti a kéréseidet, és lehetővé teszi, hogy a Vibe kommunikáljon a Mistral modellekkel. Enélkül a eszköz ugyan telepíthető és elindítható, de generálásra nem képes. A kulcsot a Mistral Console-on hozhatod létre hat lépésben:

  1. Nyisd meg a console.mistral.ai oldalt
  2. Hozz létre fiókot, vagy jelentkezz be
  3. Navigálj az API Keys szekcióhoz
  4. Kattints a Create new key gombra
  5. Adj neki egy leíró nevet (pl. „vibe-cli-dev“)
  6. Azonnal másold ki a kulcsot – többé nem lesz látható

Ez az utolsó pont nem csupán formalitás: a kulcs csak egyszer látható. Ha túl korán bezárod a lapot, újat kell generálnod. A kulcs formátuma sk-xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx, és szigorúan titkosan kell kezelni. Bárki, aki megszerezzi, felhasználhatja a te API-keretedet – és így a te költségvetésedet éli fel.

Három konfigurációs módszer

A Vibe háromféle módon fogadja el ezt a kulcsot. A választás kizárólag a munkakörnyezetedtől függ.

1. módszer: Interaktív beállítás

Ez az alapértelmezett módszer első indításkor, és személyi workstationök esetén a legegyszerűbb. A Vibe közvetlenül bekéri a kulcsot, és elmenti azt:

vibe
# → "Please enter your Mistral API key:"
# Illeszd be a kulcsot, majd nyomj Entert

A kulcs a rendszer kulcstárolójában tárolódik (macOS Keychain, Windows Credential Manager stb.). Ha nincs elérhető kulcstároló, a rendszer a ~/.vibe/.env fájlba menti vissza, amely csak számodra olvasható. Ne feledd: első indításkor a Mistral-fiókoddal történő böngészős bejelentkezés gyakran teljesen feleslegessé teszi a kulcs megadását. Hogy lásd, melyik forrást használja éppen a Vibe, írd be a /status vagy /whoami parancsot egy munkamenet során.

# Ha a kulcs az .env fájlban van (nincs elérhető kulcstároló)
cat ~/.vibe/.env
# MISTRAL_API_KEY=...

2. módszer: Környezeti változó

Amint kilépsz a személyi workstation környezetéből – például egy CI/CD folyamatban, automatizált szkriptben vagy megosztott szerveren –, a környezeti változó használata válik előnyössé, mivel ez semmit nem ír lemezre:

export MISTRAL_API_KEY="sk-your-key-here"

Hogy ez tartós legyen a gépeden, add hozzá ezt a sort a shell konfigurációs fájlodhoz:

# A ~/.bashrc, ~/.zshrc vagy ~/.profile fájlban
export MISTRAL_API_KEY="sk-your-key-here"

A környezeti változó elsőbbséget élvez az .env fájllal szemben. Ez nagyon praktikus használati mintát tesz lehetővé: kulcsok ideiglenes váltása végleges módosítások nélkül. Dolgozhatsz a fejlesztői kulcsoddal, majd egy érzékeny művelethez egyetlen parancs elé írva egy másik kulcsot használhatsz:

# Fejlesztői kulcs
export MISTRAL_API_KEY="sk-dev-xxxx"
vibe "Analyze this code"

# Éles kulcs (ideiglenes)
MISTRAL_API_KEY="sk-prod-yyyy" vibe "Deploy migrations"

3. módszer: config.toml fájl

Végül hivatkozhatsz a környezeti változóra a Vibe TOML konfigurációs fájljában is:

# ~/.vibe/config.toml
api_key_env_var = "MISTRAL_API_KEY"

Ne feledd, hogy ez a paraméter nem magát a kulcsot tartalmazza, csak a beolvasandó változó nevét. Ez az átirányítás akkor hasznos, ha több szolgáltatóval dolgozol, akiknek mindegyike saját változóval rendelkezik: az api_key_env_var megmondja a Vibe-nak, melyiket használja alapértelmezett kulcsként.

Prioritási sorrend

Ha több módszert is konfiguráltál egyszerre, a Vibe a következő sorrendet alkalmazza:

  1. Környezeti változó MISTRAL_API_KEY (ha definiálva van a shellben)
  2. .env fájl a ~/.vibe/.env útvonalon
  3. Rendszer kulcstároló, ahová a varázsló menti a kulcsot

Egyéni szolgáltató esetén a config.toml fájlban lévő api_key_env_var egyszerűen azt a változót jelöli ki, amelyet be kell olvasni, ugyan ezt a sorrendet követve.

Ne feledd az első sort fentebb: ha egy kérés hitelesítése sikertelen, még akkor is, ha az .env fájlodban érvényes kulcs van, először ellenőrizd, nincs-e egy régi változó „beragadva“ a shellbe, amely felülírja azt.

API-kulcs biztonsága

Az első szabály: soha ne commitold a kulcsot egy Git tárolóba. Mielőtt még létrehoznád az .env fájlt, add hozzá a .gitignore listához. Egy nyilvános repóba feltöltött titok kompromittáltnak számít, még akkor is, ha később törlöd a commitot. Ugyanebből a logikából kiindulva ne oszd meg a kulcsot nyílt szövegben üzenetekben vagy dokumentumokban. Ha szivárgásra gyanakszol, azonnal generálj újat.

Szervezeti szinten használj külön kulcsokat fejlesztéshez és éles környezethez. Ha az egyik kiszivárog, visszavonhatod anélkül, hogy a másikat megszakítanád. Végül állíts be költési limitet a Mistral Console-on. Ez a leghatékonyabb biztonsági háló egy végtelen ciklusba került szkript vagy egy kiszivárgott kulcs ellen: a számlázás automatikusan leáll.

Ellenőrizd, hogy a kulcs működik-e

Konfigurálás után ne tételezz fel semmit. Teszteld egy minimális kéréssel:

vibe "Say hello"

Ha a kulcs érvényes, a Vibe normálisan válaszol. Ha érvénytelen vagy lejárt, egyértelmű hitelesítési hibát kapsz, ami megkímél attól, hogy a telepítésben keresgéld a hiba okát.

Ha további szolgáltatókat (például OpenRouter) konfigurálsz, mindegyiknek saját változóra van szüksége. A kettő probléma nélkül共存álhat:

export MISTRAL_API_KEY="sk-mistral-xxxx"
export OPENROUTER_API_KEY="sk-or-xxxx"

A harmadik féltől származó szolgáltatók konfigurációját részletesen tárgyaljuk majd a dedicated leckében.

Főbb megállapítások

  • Szerezd be a Mistral API-kulcsodat a console.mistral.ai oldalon
  • Három konfigurációs módszer létezik: interaktív beállítás, környezeti változó, config.toml
  • A környezeti változó elsőbbséget élvez az .env fájllal szemben
  • Soha ne commitold a kulcsot Gitbe
  • Állíts be költési limitet a Mistral Console-on