API-kulcs és környezeti változók
Ezen az oldalon
Lecke frissítve: 2026. november 2. az API-kulcsok és profilok alapján: a telepítés során megadott kulcs a rendszer kulcstárolójába kerül (a
~/.vibe/.envfájl csak tartalék megoldás), alapértelmezetten felajánlja a böngészős bejelentkezést, a/statusvagy/whoamiparancsok pedig jelzik a használt forrást. Forrás: API keys and profiles.
Szerezd be a Mistral API-kulcsodat
A Vibe használatához szükséged van egy Mistral API-kulcsra. Ez a kulcs hitelesíti a kéréseidet, és lehetővé teszi, hogy a Vibe kommunikáljon a Mistral modellekkel. Enélkül a eszköz ugyan telepíthető és elindítható, de generálásra nem képes. A kulcsot a Mistral Console-on hozhatod létre hat lépésben:
- Nyisd meg a console.mistral.ai oldalt
- Hozz létre fiókot, vagy jelentkezz be
- Navigálj az API Keys szekcióhoz
- Kattints a Create new key gombra
- Adj neki egy leíró nevet (pl. „vibe-cli-dev“)
- Azonnal másold ki a kulcsot – többé nem lesz látható
Ez az utolsó pont nem csupán formalitás: a kulcs csak egyszer látható. Ha túl korán bezárod a lapot, újat kell generálnod. A kulcs formátuma sk-xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx, és szigorúan titkosan kell kezelni. Bárki, aki megszerezzi, felhasználhatja a te API-keretedet – és így a te költségvetésedet éli fel.
Három konfigurációs módszer
A Vibe háromféle módon fogadja el ezt a kulcsot. A választás kizárólag a munkakörnyezetedtől függ.
1. módszer: Interaktív beállítás
Ez az alapértelmezett módszer első indításkor, és személyi workstationök esetén a legegyszerűbb. A Vibe közvetlenül bekéri a kulcsot, és elmenti azt:
vibe
# → "Please enter your Mistral API key:"
# Illeszd be a kulcsot, majd nyomj Entert
A kulcs a rendszer kulcstárolójában tárolódik (macOS Keychain, Windows Credential Manager stb.). Ha nincs elérhető kulcstároló, a rendszer a ~/.vibe/.env fájlba menti vissza, amely csak számodra olvasható. Ne feledd: első indításkor a Mistral-fiókoddal történő böngészős bejelentkezés gyakran teljesen feleslegessé teszi a kulcs megadását. Hogy lásd, melyik forrást használja éppen a Vibe, írd be a /status vagy /whoami parancsot egy munkamenet során.
# Ha a kulcs az .env fájlban van (nincs elérhető kulcstároló)
cat ~/.vibe/.env
# MISTRAL_API_KEY=...
2. módszer: Környezeti változó
Amint kilépsz a személyi workstation környezetéből – például egy CI/CD folyamatban, automatizált szkriptben vagy megosztott szerveren –, a környezeti változó használata válik előnyössé, mivel ez semmit nem ír lemezre:
export MISTRAL_API_KEY="sk-your-key-here"
Hogy ez tartós legyen a gépeden, add hozzá ezt a sort a shell konfigurációs fájlodhoz:
# A ~/.bashrc, ~/.zshrc vagy ~/.profile fájlban
export MISTRAL_API_KEY="sk-your-key-here"
A környezeti változó elsőbbséget élvez az .env fájllal szemben. Ez nagyon praktikus használati mintát tesz lehetővé: kulcsok ideiglenes váltása végleges módosítások nélkül. Dolgozhatsz a fejlesztői kulcsoddal, majd egy érzékeny művelethez egyetlen parancs elé írva egy másik kulcsot használhatsz:
# Fejlesztői kulcs
export MISTRAL_API_KEY="sk-dev-xxxx"
vibe "Analyze this code"
# Éles kulcs (ideiglenes)
MISTRAL_API_KEY="sk-prod-yyyy" vibe "Deploy migrations"
3. módszer: config.toml fájl
Végül hivatkozhatsz a környezeti változóra a Vibe TOML konfigurációs fájljában is:
# ~/.vibe/config.toml
api_key_env_var = "MISTRAL_API_KEY"
Ne feledd, hogy ez a paraméter nem magát a kulcsot tartalmazza, csak a beolvasandó változó nevét. Ez az átirányítás akkor hasznos, ha több szolgáltatóval dolgozol, akiknek mindegyike saját változóval rendelkezik: az api_key_env_var megmondja a Vibe-nak, melyiket használja alapértelmezett kulcsként.
Prioritási sorrend
Ha több módszert is konfiguráltál egyszerre, a Vibe a következő sorrendet alkalmazza:
- Környezeti változó
MISTRAL_API_KEY(ha definiálva van a shellben) .envfájl a~/.vibe/.envútvonalon- Rendszer kulcstároló, ahová a varázsló menti a kulcsot
Egyéni szolgáltató esetén a config.toml fájlban lévő api_key_env_var egyszerűen azt a változót jelöli ki, amelyet be kell olvasni, ugyan ezt a sorrendet követve.
Ne feledd az első sort fentebb: ha egy kérés hitelesítése sikertelen, még akkor is, ha az .env fájlodban érvényes kulcs van, először ellenőrizd, nincs-e egy régi változó „beragadva“ a shellbe, amely felülírja azt.
API-kulcs biztonsága
Az első szabály: soha ne commitold a kulcsot egy Git tárolóba. Mielőtt még létrehoznád az .env fájlt, add hozzá a .gitignore listához. Egy nyilvános repóba feltöltött titok kompromittáltnak számít, még akkor is, ha később törlöd a commitot. Ugyanebből a logikából kiindulva ne oszd meg a kulcsot nyílt szövegben üzenetekben vagy dokumentumokban. Ha szivárgásra gyanakszol, azonnal generálj újat.
Szervezeti szinten használj külön kulcsokat fejlesztéshez és éles környezethez. Ha az egyik kiszivárog, visszavonhatod anélkül, hogy a másikat megszakítanád. Végül állíts be költési limitet a Mistral Console-on. Ez a leghatékonyabb biztonsági háló egy végtelen ciklusba került szkript vagy egy kiszivárgott kulcs ellen: a számlázás automatikusan leáll.
Ellenőrizd, hogy a kulcs működik-e
Konfigurálás után ne tételezz fel semmit. Teszteld egy minimális kéréssel:
vibe "Say hello"
Ha a kulcs érvényes, a Vibe normálisan válaszol. Ha érvénytelen vagy lejárt, egyértelmű hitelesítési hibát kapsz, ami megkímél attól, hogy a telepítésben keresgéld a hiba okát.
Ha további szolgáltatókat (például OpenRouter) konfigurálsz, mindegyiknek saját változóra van szüksége. A kettő probléma nélkül共存álhat:
export MISTRAL_API_KEY="sk-mistral-xxxx"
export OPENROUTER_API_KEY="sk-or-xxxx"
A harmadik féltől származó szolgáltatók konfigurációját részletesen tárgyaljuk majd a dedicated leckében.
Főbb megállapítások
- Szerezd be a Mistral API-kulcsodat a console.mistral.ai oldalon
- Három konfigurációs módszer létezik: interaktív beállítás, környezeti változó, config.toml
- A környezeti változó elsőbbséget élvez az .env fájllal szemben
- Soha ne commitold a kulcsot Gitbe
- Állíts be költési limitet a Mistral Console-on